Az osztalan közös termőföld használata használati megosztás nélkül meglehetősen nehézkes, mert a Földtörvény (2013. évi CXXII.)  kimondja, hogy "A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára." A Földtörvény további részében ez áll: A használati rendet a használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni.

Ennek a megálapodásnak a tető alá hozása jelentős kötlséggel (pl, postaköltség) jár, mivel sok esetben több száz tuljdonosnak ajánlott tértivevényes levél kiküldését írja előa jogszabály. Az osztatlan közös tulajdon problémái -t hosszasan sorolhatnánk. Ezért a jogalkotó 2020-ban megalkotta a osztatlan közös tulajdon megszüntetése témájában a  2020. évi LXXI. törvényt, melyben megkisérli az osztatlan közös földek használatának nehézségeit kezelni. Átolvasva a törvényt több problémát látunk benne: Ilyen annak a problémának a kezelése, hogy a felosztott földeket hogy tudja a birtokosa megközelíteni, kivett úttal, vagy szolgalmi joggal. A másik probléma a birtokminimum, amiről a 11. § (1) szól. Ez a következő: " Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m²-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m²-nél kisebb területnagyságú. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó."

Látható a fentikeből, hogy a kárpótláskor kiosztott 45-50 nm-es földek hasznosítása méreténél fogva nehezen kezelhető. Gondolunk itt arra, hogy nem gazdaságos rajta a nagyüzemi gazdálkodás. Aggályosnak tartjuk, hogy hogy fog az állam ilyen mennyiségű osztatlan közös földet kisajáítani, hiszen azok összértéke jelentős költséggel terhelheti meg a költségvetést. Összefoglalásként összegyűjtöttük, hogy a törvény milyen opciókat nyújt az osztatlan közös megszüntetásáre:

• Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával

• Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján

• Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan kisajátítása útján: a Magyar Állam, akkor sajátít ki termőföldet e törvény szerint ha:

a) az osztatlan közös tulajdon megosztását a 4. § (1) bekezdése szerint legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a 4. § (3) bekezdése alapján a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és

b) az ingatlan tulajdonosainak száma

ba) a 100 főt meghaladja, vagy

bb) a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.

(2) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról.

Ez a pénzügyi keret pedig meglátásunk szerint nem végtelen. Tehát ez a törvény, bár jó a kezdeményezés, de csodát nem várunk e törvény alkalmazásátóll. Nem várható hogy hamar megszünik az osztatlan közös tulajdon.

A fenti megállapítások nem minősülnek jogi megállapításnak, azok csak a szerző szubijektív megállapításai.